Csak a gondolataim...

2013. szeptember 7., szombat

Why always me? :/

Nem akartam beléd szeretni,és nem hiszem,hogy te is akartad volna.De amikor találkoztunk,mindketten éreztük,hogy nem tudunk semmit tenni az ellen,ami velünk történik.Egymásba szerettünk,minden különbözőségünk ellenére,és ezzel valami ritka és gyönyörű jött létre.Az én számomra az igaz szerelem egyszer adatik meg meg az életben,ezért vésődött minden pillanata egyformán az emlékezetembe,s ezért nem feledem soha egyetlen másodpercét sem.

"Már nem vagyok szomorú,mert tudom,hogy ez igazi szerelem volt.És ha egyszer a távoli jövőben találkozunk az új életünkben,boldogan fogok rád mosolyogni,és majd eszembe jut,hogyan hevertünk a fák alatt,miközben megtanultunk szeretni!"

Annyira hiányzol :'(
Bejegyezte: Unknown dátum: 13:18
Küldés e-mailbenBlogThis!Megosztás az X-enMegosztás a FacebookonMegosztás a Pinteresten

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Újabb bejegyzés Régebbi bejegyzés Főoldal
Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

Blogarchívum

  • ►  2014 (7)
    • ►  július (1)
    • ►  április (1)
    • ►  március (2)
    • ►  január (3)
  • ▼  2013 (42)
    • ►  december (2)
    • ►  november (2)
    • ►  október (5)
    • ▼  szeptember (5)
      • Don't worry , be happy
      • Még mindig nagyon fáj
      • Why always me? :/
      • Rengeteg ember próbálta már megfogalmazni, ...
      • Annyira hiányzol :'(
    • ►  augusztus (2)
    • ►  július (6)
    • ►  június (5)
    • ►  május (6)
    • ►  április (9)

Magamról

Unknown
Teljes profil megtekintése
Vízjel téma. Üzemeltető: Blogger.